Logo
Faludi Film és Média
Phone 06-1/411-0825
Kis filmek – nagy értékek (oktatási segédanyagok)

Tanári segédanyag rövidfilmek etika, hittan és osztályfőnöki órákon történő felhasználáshoz

Válogatás a Faludi Ferenc Akadémia nemzetközi filmszemléire érkezett alkotásokból (1997-2014)

Örömmel osztjuk meg a 20 éves Faludi Filmszemle pályamunkáiból készült oktatási segédanyagunkat. Hosszú ideje, már a Filmszemle indulása óta megfogalmazott cél volt, hogy a szemlére érkező pályaműveket szélesebb körbe, a pedagógiai munkát segítő céllal feldolgozzuk, kiegészítsük.

Ez a gyűjtemény 30 filmet tartalmaz, minden filmhez tartalmi összefoglalót, formanyelvi szempontokat és beszélgetésindító gondolatokat dolgoztunk ki, és így az anyag alkalmas egy-egy tanórán vagy csoportos beszélgetés alapját adni.

Bízunk benne, hogy a filmek és az azok nyomán kialakuló beszélgetések segítik a pedagógusok és ifjúsági csoportvezetők munkáját a fiatalok mindennapjait érintő mélyebb téma feldolgozásában.

A munka előkészítését és összefogását ezúton is köszönjük Hajnal Gergely munkatársunknak.
A segédanyagban olvasható szövegek szerzői: Vidovszky György, Mispál Attila, Lukácsy György, Keresztury Hajnalka, Hajnal Gergely.


Filmes műfajok áttekintése

Filmetűd

A zenei etűdhöz hasonló nyelvezetű és felépítésű filmműfaj; intim, költői kisfilm, amely elsősorban az emberi bensőben lezajló folyamatok képi ábrázolására vállalkozik. A filmetűd egyik legfontosabb formai eleme a montázs. Ebből is adódik, hogy a filmetűd és a videoklip között formanyelvi rokonság van.

Animációs film

Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak, rajzok vagy ábrák „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kis mértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben a szereplők megelevenednének vagy élnének. Az animációs filmeknek számos változata létezik, közvetlenül a filmre rajzolástól kezdve a homokkal rajzoláson át az élő szereplőkkel együtt játszó rajzfigurákig. Számítógép segítségével az animáció egyre közelebb jut a valós, életszerű lények reális mozgatásához, ugyanakkor szinte korlátlan fantáziájú háttereket, atmoszférát lehet előállítani a virtuális ábrázoló eszközök, hang, kép, térhatás, sőt interaktivitás segítségével.

Az animációs film, a XX. század vívmánya. Benne emberi és más hangokat, zörejeket, zenét és képet játsszanak egybe, így modern kommunikációs eszköz. A művész az animációs filmben teljesen kibontakozhat, ha ő a rendezője, a rajzolója, az animátora és a vágója is a filmnek.

Kisjátékfilm

A kisjátékfilm műfaji sajátosságait leginkább a nagyjátékfilm műfajjal való összehasonlításban lehet tetten érni. A nagyjátékfilmek túlnyomó többsége (eltekintve például a különleges, egyedi dramaturgiával fogalmazó úgy nevezett „szerzői filmek” némelyikétől arra a történetmesélési alapsémára épül, hogy adott egy főszereplő (akiről minden lényegeset és lehetségest megtudunk), és annak előáll a világban valamilyen problémája. A nagyjátékfilm története során a főszereplő ezzel a problémával küzd, ezt próbálja különböző helyzetek, bonyodalmak során át megoldani. Közben segítői támadnak, illetve ellenfelek, ellenségek akadályozzák őt. A filmnek ott van vége, ahol a főszereplő problémája sikeresen megoldódik, netán megszűnik (akár a főszereplő halálával). Ezt a történetmesélési alapsémát a nagyjátékfilm a XIX. századi realista regénytől örökölte.

A kisjátékfilm középpontjában ezzel szemben egyetlen szituáció áll, amely a viszonyok valamilyen megváltozásával keletkezik. Ennek a szituációnak is lehet főszereplője, de róla csak annyit tudunk meg, amennyit maga a szituáció elárul. Nem érdekes, hogy honnan jön és hová tart, lényegtelen a háttere, s hogy általában mit gondol a világról. Csak az a lényeges, ahogyan az előállt szituációban cselekszik, vagy ami akkor és ott történik vele. A szituáció megszűnésével véget ér a film is. Hatásosabb a film, ha a szituáció megszűnése valamilyen csattanó formáját ölti. Az egész film menete pedig annál jobban érthető, követhető és élvezhető, minél zártabb az a teremtett világ, amelybe a film alkotói a szituációt helyezik.

Dokumentumfilm

A dokumentumfilm széles kategóriája azon filmeknek, amelyeknek célja az úgy nevezett valóság valamely szeletének „dokumentálása”, mozgóképekkel történő bemutatása. Valós eseményekről és emberekről szól, tényeken alapul. A műfaj megnevezése a francia „documentaire” kifejezésből származik, amelyet eredetileg úti filmek megnevezésére használtak. Sok esztéta szerint az igazi dokumentumfilmnek tartalmaznia kell szociális értékeket, azzal a céllal, hogy a társadalmi és gazdasági körülményeken javítani lehessen. A korszerű dokumentumfilmek számos hatáselemet, mozgóképi kifejezési eszközt, történetmesélési és dramaturgiai fogást vesznek át a játékfilmes műfajtól.


Módszertani szempontok

„Beszélgetésvezetőként teret veszek magamnak – és teret adok a csoportnak”

Az általunk nevelt tanulók nagyon otthonosan mozognak a képi világban. A mozitól az okos telefonig előttünk járnak, gyorsabbak, más ritmushoz vannak szokva. Figyelembe kell vennünk, hogy a tanárgeneráció lassabb, megfontoltabb. Nekünk más kompetenciáink, más felelősségünk van – viszont a fiatalok a saját tempójukban veszik a kérdéseket, akadályokat. Más asszociációik vannak, és teret kell biztosítanunk számukra. Viszont ennek a térnek a kereteit nekünk kell pontosan látnunk. Ezt segíti az alább kifejtett néhány gyakorlati szempont.

 

  1. A film előtt

A film, amit meg akarunk nézni, lehet meglepetés, lehet előre megadott. Ha azt várjuk, hogy megnézzék előre – nem biztos, hogy úgy lesz. Ha pedig meg akarjuk lepni őket, nem biztos, hogy sikerül. Ha viszont bevezetőként megkérdezzük, kinek milyen élménye volt mostanában (vagy bármikor) ezen a területen, akkor jó esélyünk van arra, hogy megszólalnak, hogy bekapcsolódnak. Nem baj, ha esetleg fegyelmezetlenek, komolytalanok – kamaszok, zavarban vannak. Az osztályban már leosztott, kialakult szerepek vannak, melyek nem okvetlenül felelnek meg a fiúk-lányok valós súlyának, komolyságának.

Érdemes kiscsoportban – a három fő nagyon alkalmas erre – hagyni őket, hogy megbeszéljék a feltett kérdés kapcsán előtörő gondolataikat. Az igazi eredmény az, hogy két emberrel már beszéltek a filmről, a képekről. Természetesen a tanár (óravezető) kreativitásától függ, hogy milyen kérdést vet föl. Nem érdemes túl mélyre ásatni velük, mert erre 10 percnél több időt nem adhatunk. Célunk inkább az, hogy az aktivitásukat felébresszük. A jelen anyagban a filmekhez írt kérdések lehetnek csak ötletadóak vagy azonnal bevethetőek is. Jó, ha magunk is megpróbálunk az adott közösség jellegzetességeit figyelembe véve megfogalmazni hangsúlyokat, kérdéseket.

Még a film előtt kérdezhetünk tőlük is szempontokat. A film ritmusa, világítása, a zene, a párbeszédek és a többi vetület fontos lehet, ha mint ötlet, szempont ők hozzák be. Természetesen megadom a saját szempontjaimat, kérdéseimet, de nagy szabadságot engedve nekik, hiszen a kényszerből teljesített feladattal nem érek semmit.

A cél nem az, hogy valami okosságot átadjak, hanem az általuk felfedezett „ahaélményt” be tudjam illeszteni az aktuális közös életünkbe, élményeink közé.

A vetítés előtt tehát a film által felvetett kérdésekből kiválaszthatom, kiválaszthatjuk azt a néhányat, ami a tananyag szempontjából a legfontosabb.

Beszélgetésvezetőként teret veszek magamnak

  • Impulzus: a téma, kérdés megformálása bevezetése: 1. vetítés előtt, 2. vetítés után beszélgetésvezetőként a téma megformálása és bevezetése a felelősségem és az egyik legjobb eszközöm az irányításra
  • Plénumok vezetése
  • Összegzés, továbbvitel

Beszélgetésvezetőként teret adok a csoportnak, a beszélgető személyeknek

  • Motiválom őket
  • Struktúrákat, kereteket adok
  • Mindenkit kompetensnek és felelősnek tartok
  • Visszajelző körök vezetése (3)

 

  1. A film közben

Egyszer nézzük meg vagy többször? Egyben vagy részletekben? Van-e elképzelésem, amit felülír a valóság, mert fegyelmezési, szövegértési stb. események módosíthatják a programot?

Mennyire készítettük elő a termet? Érdemes bevonni őket, akár a sötétítés, a technikai fölállás vagy a székek elrendezése kérdését vetjük föl. Vegyenek részt a saját komfortzóna kialakításában. Az együtt alakított környezet a közös munka része. Itt már érzem, ha elfogadnak engem, akkor valószínűleg később a kérdéseimet is elfogadják.

Közösen döntsünk a film megszakítása (kicsengettek és enni akar valaki) ügyében. Megszakítjuk vagy engedem, hogy egyenek közben? Eldönthetem én, de lehet, hogy hasznos „téma” vagy „gumicsont” a közös gondolkodáshoz.

Tudnom kell, hogyan fejezzük be a film nézését. Stáblista nélkül? Villanyt mikor kapcsolhatok? Láttam már a filmet? Hogyan hatott rám? Hogyan fogom kezelni, ha néhányukra, mindenkire másképpen hat?

 

  1. A film után

Adok-e szünetet? Elillan a hangulat! Meg sem tudnak nyikkanni, akkora nyomás rajtuk az élmény! Kell-e elemezni itten? Vigyázok, hogy ne akarjak iskolásan elemezni – hiszen innen akarom kivezetni őket a beszélgetés szabad tereire.

Olyan kérdést teszek föl első körben, amire mindenki tud válaszolni. Például, hogy van-e olyan ember, akinek megmutatnád ezt a filmet, vagy „csak azt ne!”. Miért? Hármas csoportok összeülnek. Kibeszélgetik magukat. Válasszanak, ki kivel akar lenni, hiszen sokan nem tudnak megnyílni mindenkinek. Vagy tehessenek fel kérdéseket: ha kisebb gyerekeknek mutatnátok ezt a filmet, mit kérdeznétek tőlük? Másik megközelítés lehet olyan technikai kérdés, mint a színek előfordulása, a hangeffektek, tájak, járművek egyebek, amik esetében a válaszadás nem kockázatos…

A kiscsoport után visszatérve a nagy körbe, ha valakinek fontossá vált valami, azt mondhassa el anélkül, hogy vitáznának. Joga van úgy látni, ahogyan ő látta! A másiknak is joga van másképpen látni! De nem az én káromra, nem velem szemben látja másképp. Ezután rátérhetek a saját kérdésemre, témámra, de óvatosan. Például: Milyen címe lehetne még ennek a filmnek? Hány történet van a filmben? Kik a főszereplők? Mire emlékeztet téged a történet? Merre vinnéd tovább? Hol hirdetnéd? Milyen „flájert”, plakátot csinálnál neki? Ezek már a házi feladatba is belelóghatnak...

A vetítés után tehát javasolt egy villanókör (4) plénumban, amikor is a nézők mindegyikének egy-egy mondatos reagálását hallgatjuk meg arról, hogy mi érintette meg őket legerősebben a filmben.

A beszélgetésvezető ennek alapján módosíthatja a vetítés előtt megadott témát, a csoportra szabhatja, ezáltal motiválhat a részvételre, a jó beszélgetésért való felelősségben a résztvevők is osztoznak. A beszélgetést már ennek az új témának a megnevezésével és bevezetésével indíthatja.

A filmek ismertetőjénél található kérdések csupán javaslatok. Az adott helyzetben a legjobb kérdéseket az adott csoportot ismerő tanár tudja feltenni. A kérdésekre vonatkozó technikai szempontokat is javaslatnak szántuk. Lehet, hogy azt, amit plénumban gondoltunk feltenni, kiscsoportban szükséges éppen megbeszélni.

 

Struktúrák

- kiscsoportos beszélgetés: 3-5-fős csoportok létrehozása (5)

- időkeret megadása és rugalmas betartatása

- szerepek a csoportban: vélemények összegzése, plakátkészítés, cetlikre írás, szóvivőválasztás

 

Összegzés, továbbvitel

  • A kiscsoportos vélemények összegyűjtése közös plakátra vagy egyénileg előre kiadott papírokra (legfeljebb A5 fele méretre), filccel jól láthatóan felírva
  • Cetlik, plakátok közös elrendezése, csokorba kötve a különböző véleményeket

Továbbvitelre a tanár javasoljon szükséges esetben további témát, kérdéssort, amit a következő alkalommal vagy fakultatív csoportban, önként jelentkezőkkel tovább feldolgoznak, vagy az egész osztállyal, másik filmmel megközelítenek.

 

Filmvetítés, majd a beszélgetés javasolt menete

  1. A tanár megnevezi a film ismeretében azt a témát (maximum 2 mondat, cím és alcím), amire a tanulók figyelmét irányítja
  2. A tanár bevezetőt mond a téma, a kérdés aktuális voltáról, nyitva a különböző megközelítésekre (3-5 mondat) utal arra, hogy kiscsoportban kerül a film feldolgozásra
  3. A vetítést megelőző kérdés felvetése, válaszok röviden egy-egy mondatban
  4. Filmvetítés
  5. Körbe vagy karéjba rendeződik az osztály. Tanár papírt és filcet ad mindenkinek

Villanókör: Engem legerősebben az érintett meg… Egy szó, egy mondat erejéig minden résztvevő elmondja, amit a 3 perces csend alatt a kis papírjára írt – és egyidejűleg középre rakja.

  1. Téma megnevezése és bevezetése

A tanár az első témát a villanókör hozadékának megfelelően módosít(hat)ja, vagy egy másik témát is ajánlhat azoknak, akiket ez erősebben foglalkoztat

  1. 3-5 fős kiscsoportok kialakítása

Melyik témát választod/kivel szeretnél kiscsoportba menni (kiszámolós módszer egy hónapban születettek stb.)

  1. Ha minden csoport összeállt: időkeretek megadása, felhívás csoportszerepekre
  2. Kiscsoportos munka: 10 perc beszélgetés, majd a plakát vagy cetlik írása (2 perc)
  3. Plénumban megosztás: a csoportok szószólóinak 6-8 perces mondandóját a csoporttagok röviden kiegészíthetik
  4. Igény szerint beszélgetés plénumban
  5. Összegzés, továbbvitel

A tanár csokorba kötve megnevezi a véleményeket, majd a továbbvitelre nevez meg témát, kérdést vagy egy következő filmet

 

Módszertani elemek magyarázata

  1. A téma megformálása: ne legyen túl bonyolult, mindig érthető legyen; mindenki érezze magát kompetensnek benne; mozgósítson, motiváljon; ne legyen „lerágott csont”
  2. A téma bevezetése: a fiatalok nyelvén, 1-2 mondatban való megfogalmazása frappáns, nyitott kérdésként irányítja és fókuszálja a figyelmet a vetítés idejére

A kérdés legyen nyitott, többoldalú válasznak is helyet adó, elgondolkodtató. Legyen „sorjás” – ne kész megoldás(oka)t sugalló

A bevezetés (maximum 3-4 mondat) álljon a téma megnevezése után. Utaljon a kérdések aktuális voltára, úgy a gyerekek, mint a tanár szemszögéből. Ne legyen egyoldalú, kész megoldást sulykoló, nyissa ki a lehetőséget arra, hogy még nem kész válaszaikat előhozzák, érleljék.

  1. Visszajelző körök vezetése: fontos, hogy mindenki megszólaljon, de lehet „passzolni” is; nem merülünk el a részletekben; ne egymásra reagáljunk; ha fölmerül valamely izgalmas szempont, írjuk föl és térjünk vissza rá, de ne itt merüljünk bele, mert fontos, hogy a csoport mint csoport együtt reagáljon a közös élményre.
  2. Villanókör: nem igazi tartalmi, formai kiértékelő kör, hanem a résztvevők rövid jelzést adhatnak az érintettségükről, érzéseikről. (Tetszett, nem tetszett, megérintett, fárasztott, nem tudtam részt venni stb.)
  3. Kiscsoportok alakítása: vagy szabadon hagyjuk kialakulni, vagy határozottan, valamilyen mechanikus módon alakítsuk ki. A mérete (hány fő) legyen átgondolt és határozott. A párosok mélyre mehetnek, a triádok kontrollált beszélgetésre adnak lehetőséget, mindenki szóhoz juthat (általában 10-15 perc). Négy főnél 20 perc szükséges ahhoz, hogy mindenki szóhoz juthasson. (Gyakran előfordul, hogy egy-egy résztvevő visszahúzódik. A triádoknál ez nem jelent nagy veszélyt, öt vagy öt főnél több csoporttag esetén már vezetőt kell kijelölnünk, aki figyel az időkorlátokra, és arra, hogy mindenki szóhoz jusson, valamint hogy ne térjenek el a témától.)

 

Soha ne feledjük el, hogy a fiatalokkal való foglalkozás, kapcsolattartás igazi hozadéka, hogy mit tanulunk tőlük. Értékelnünk kell, hogy meghallgatnak, elfogadják a kérdéseinket, amiket talán mi sem tudunk megválaszolni, de sokszor még csak nem is értünk! Legyünk őszinték és hitelesek, ez az, ami egyedül fontos: azt, hogy hogyan viselkedünk, meg fogják tanulni és át fogják venni. És ezt fogjuk visszakapni tőlük.


Filmek

A kislány
finn, 2005., r.: Fabian Giessler, fsz.: Saara Välli
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 5 percfinn, 2005., r.: Fabian Giessler, fsz.: Saara Välli
# Elmúlás, Család, Empátia, Az élet értelme, Kisjátékfilm; Emlékezés; Nosztalgia; Magány; Öregkor

A kő
magyar, 2013, r.: Csoma Sándor,
szereplők: Galambos Ábel, Vincze Gergő, Ungár Éva, Laborczy Szilvia, Allaga Tamás, Petrovay Csaba, Mórocz Tamás
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 12 perc
# Kamaszkor, Döntés, Felelősségvállalás; Félelem; Kisjátékfilm; Őszinteség

A paraszt
magyar; 2012, r.: Tihanyics Norbert
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 20 perc
# Magány; Bizalom; Természet; Emlékezés, Életforma, Nosztalgia, Nyomor; Tanyavilág, Különcség, Hagyomány; Elmúlás; Család; Az élet értelme; Munka; Dokumentumfilm

A tél első napja
lengyel, 2005, r.: Ducki Tomek
műfaja: animációs film, hossza: 3 perc
# Az élet értelme, Hűség, Animációs film, Magány, Szabadság, Rabság; Példakép; Megszabadulás

A tenger
spanyol, 2009., r.: Maricarmen Merino, fsz.: Mauricio Cruz
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 15 perc
# Család; Vágyak; Magány; Az élet értelme; Szabadság; Kisjátékfilm

A vizsga
magyar, 2006, r.: Nagy Viktor Oszkár,
fsz.: Hernádi Csaba, Gémes Sára, Michael Mehlmann
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 18 perc
# Áldozat, Elidegenedés; Gyermek-szülő kapcsolat; Félelem; Hétköznapok, Az élet értelme, Öregkor; Eutanázia; Család; Őszinteség; Hatalom; Döntés; Elmúlás; Kisjátékfilm

Adem, testvérem!
magyar, 2005, r.: Onasuga Zsuzsa
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 17 perc
# Áldozat, Háború, Történelem, Igazság, Család; Megbékélés

Az öreg fa
(The Old Tree)
iráni, 2014, r.: Farnoush Abedi
műfaja: animációs film, hossza: 10 perc
# Áldozat, Az élet értelme, Család; Döntés; Elmúlás; Harag; Magány; Gyermek – szülő kapcsolat; Öregkor, Örökség, Hűség; Eutanázia; Nosztalgia; Természet; Apa-fiú kapcsolat

A zöld út
magyar, 2008., r.: Záhonyi Arnold, fsz.: Szerbik Dániel
műfaja: filmetűd, hossza: 5 perc
# Áldozat; Bizalom; Család; Magány; Gyermek – szülő kapcsolat; Szülői felelősség; Hit; Példakép; Filmetűd; Árvaság; Elidegenedés; Gyermeki nézőpont

Berény
magyar, 2006, r.: Hájos Zsolt, fsz.: Juci mama és Pannika
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 11 perc
# Áldozat; Hétköznapok; Az élet értelme; Nyomor; Munka; Empátia; Öregkor; Összetartozás; Elmúlás; Család; Szolgálat; Szeretet; Dokumentumfilm

Csííííz…
(Cheeese...)
osztrák, 2008, r: Hüseyin Tabak
sz.: Nazmi Kirik, Berivan Kaya, Mehmet Müldür, Baryz Said, Rosa Said
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 12 perc
# Háború; Óvóhely; Összetartozás; Család; Remény; Sötétség – fény; Megszabadulás; Memento; Történelem; Kisjátékfilm; Rabság

Délben
magyar, 2004, r.: Ferenczik Áron, fsz.: Bajusz Ferencné
műfaja: filmetűd, hossza: 5 perc
# Áldozat, Munka, Hétköznapok, Az élet értelme, Elidegenedés, Filmetűd, Öregkor; Család

Éjvilág
magyar, 2007., r.: Pleskonics Ildikó, fsz.: Pille Szilvia
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 15 perc
# Bizalom; Család; Hit; Fogyatékkal élők; Szeretet; Az élet értelme; Dokumentumfilm; Különcség; Sötétség-fény; Életforma; Szerelem; Hétköznapok

Első áldozás
magyar, 2004, r: Vépy Zoltán Csaba
sz.: Bódi Lali, Magyar Zsófia, Fejes Zsolt
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 8 perc
# Fogantatás; Abortusz; Döntés; Gyermeki nézőpont; Nyomor; Sors; Gondviselés; Csoda; Objektív és szubjektív; Istenkép; Beavatás; Kisjátékfilm

Foszfor
magyar, 2010., r.: Csuja László,
fsz.: Ébel Roland, Gyabronka József
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 15 perc
# Lázadás, Bizalom, Család, Magány, Hatalom, Hit, Szeretet, Fogyatékkal élők, Kisjátékfilm; Különcség, Gyermek-szülő kapcsolat

Gyurika
magyar, 2006, r.: Fehér Zsuzsanna
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 12 perc
# Hétköznapok, Az élet értelme, Dokumentumfilm, Művészet, Fogyatékkal élők, Tehetség

Homokóra
magyar, 2005., r.: Sós Henrietta,
sz.: Kolozsvári László, Farkas Józsefné
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 13 perc
# Öregkor; Elmúlás, Emlékezés; Magány; Hétköznapok; Az élet értelme; Elidegenedés; Nosztalgia; Felnőtté válás; Gyermek-szülő kapcsolat; Kisjátékfilm

Isten a szigeten
magyar, 1997, r.: Petrik András, Dóka Péter
műfaja: dokumentumfilm; hossza: 17 perc
# Hit; Van-e Isten; Vallás; Istenkép; Ima; Az élet értelme; Gondviselés; Misszió; Ateizmus; Multikulturalizmus; Dokumentumfilm

Jézus, drága gyermek
(Jesusito de ma vida)
spanyol, 2009, r: Jesús Pérez-Miranda,
sz: Guillermo Estrella, María Vázquez
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 11 perc (magyar felirattal)
# Vallás, Ima, Csalódás, Őszinteség, Hit, Bizalom, Magány, Igazság, Félelem, Szülői felelősség, Gyermeki nézőpont, Csoda, Harag, Istenkép, Kisjátékfilm, Gyermek-szülő kapcsolat

Karmák – Hétköznapi hősök / 8. rész
magyar, 2014, szerkesztő: Kinter Alexandra, sz.: a Pintér család
műfaja: dokumentumfilm (egy televíziós sorozat epizódja),
hossza: 12 perc
# Áldozat; Örökbefogadás; Fogyatékkal élők; Gyermek-szülő kapcsolat; Család; Életforma; Az élet értelme; Ima; Szeretet; Dokumentumfilm; Hétköznapok; Hősök

Ki vagy mi voltam?
vajdasági magyar, 2007, rendező: Iván Attila
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 18 perc
# Függőség; Szülő-gyerek kapcsolat; Ima; Hit; Közösség; Dokumentumfilm; Család; Remény

Kovács Éva
magyar, 2005., r.: Nagy Dénes, fsz.: Tenki Réka
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 11 perc
# Bizalom; Áldozat; Család; Magány; Árvaság, Döntés;Hatalom; Szabadság; Rabság; Felnőtté válás; Kisjátékfilm

Matilde
mexikói, 2012, r.: Laura A. Martínez Hinojosa
sz.: Tara Parra, Paulina Gaitán, Jorge Levy
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 9 perc (magyar felirattal)
# Szerelem; Magány; Öregkor; Szeretet; Sors; Elmúlás; Kisjátékfilm; Remény

Roadmovie
magyar, 2007., r.: Hajósi Szabó Csilla, fsz.: Bánfalvi Eszter, Polgár Csaba
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 24 perc
# Szeretet; Barátság; Bizalom; Szerelem; Döntés; Empátia; Szabadság; Őszinteség; Vágyak; Kisjátékfilm; Hűség; Magány

Sekrestyés
(Kuester)
ukrán, 2009, r.: Svyatoslav Fekhtel, fsz.: Kurt Wekslender
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 15 perc (magyar felirattal)
# Történelem; Háború; Hatalom; Megbékélés; Harag; Identitás; Árvaság; Közösség; Szolgálat; Hála; Munka; Sors; Dokumentumfilm; Áldozat; Emlékezés

Szeretetlenek
(No love lost)
angol, 2013., r.: Shekhar Bassi,
fsz.: Joshua James, Scarlett Brookes, Meena Rayann
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 15 perc
# Szeretet; Szerelem; Gyűlölet; Identitás; Vallás; Vágyak; Harag; Előítélet; Magány; Hagyomány; Kisjátékfilm

SZIGET felett az ég
magyar, 2011 r.: Petrik András
műfaja: dokumentumfilm; hossza: 13 perc
# Hit; Van-e Isten; Vallás; Istenkép; Az élet értelme; Gondviselés; Misszió; Ateizmus; Multikulturalizmus; Pokol; Szabadság; Dokumentumfilm

Trilla
magyar, 2000., r.: Jung Lídia, fsz.: Bajusz Ferenc
műfaja: filmetűd, hossza: 3 perc
# Áldozat; Munka; Magány; Hősök; Hétköznapok, Az élet értelme, Elidegenedés, Filmetűd

Vízenjárás
magyar, 2006, Lendvai Gábor és Nagy András filmje
műfaja: animációs filmetűd, hossza: 4 perc
# Az élet értelme, Elmúlás; Remény; Sors; Filmetűd, Animációs film, Hit; Döntés; Istenkép

Zsírkiller
magyar, 2004, r.: Ducki Tomek,
fsz.: Frick Nóri, Deák Mariann, Vig Ági, Imecs Kata, Bercsényi Péter
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 14 perc
# Fogyasztói társadalom; Döntés; Félelem; Harag; Lázadás; Hatalom; Példakép; Fitneszőrület; Identitás; Szerelem; Életforma; Szabadság; Összetartozás; Rabság; Az élet értelme, Barátság; Közösség; Kisjátékfilm; Áldozat; Függőség; Különcség; Vágyak

Zsolt és Kriszta
magyar 2012., r: Visky Ábel
műfaja: dokumentumfilm; hossza: 15 perc
# Bizalom; Család; Fogyatékkal élők; Életforma; Hétköznapok; Különcség; Dokumentumfilm; Művészet; Összetartozás; Tehetség Sötétség – fény; Szeretet; Szerelem

Hírfolyam