Tanári segédanyag rövidfilmek etika, hittan és osztályfőnöki órákon történő felhasználáshoz
Örömmel osztjuk meg a 20 éves Faludi Filmszemle pályamunkáiból készült oktatási segédanyagunkat. Hosszú ideje, már a Filmszemle indulása óta megfogalmazott cél volt, hogy a szemlére érkező pályaműveket szélesebb körbe, a pedagógiai munkát segítő céllal feldolgozzuk, kiegészítsük.
Ez a gyűjtemény 30 filmet tartalmaz, minden filmhez tartalmi összefoglalót, formanyelvi szempontokat és beszélgetésindító gondolatokat dolgoztunk ki, és így az anyag alkalmas egy-egy tanórán vagy csoportos beszélgetés alapját adni.
Bízunk benne, hogy a filmek és az azok nyomán kialakuló beszélgetések segítik a pedagógusok és ifjúsági csoportvezetők munkáját a fiatalok mindennapjait érintő mélyebb téma feldolgozásában.
A munka előkészítését és összefogását ezúton is köszönjük Hajnal Gergely munkatársunknak.
A segédanyagban olvasható szövegek szerzői: Vidovszky György, Mispál Attila, Lukácsy György, Keresztury Hajnalka, Hajnal Gergely.
Filmes műfajok áttekintése
Filmetűd
A zenei etűdhöz hasonló nyelvezetű és felépítésű filmműfaj; intim, költői kisfilm, amely elsősorban az emberi bensőben lezajló folyamatok képi ábrázolására vállalkozik. A filmetűd egyik legfontosabb formai eleme a montázs. Ebből is adódik, hogy a filmetűd és a videoklip között formanyelvi rokonság van.
Animációs film
Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak, rajzok vagy ábrák „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kis mértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben a szereplők megelevenednének vagy élnének. Az animációs filmeknek számos változata létezik, közvetlenül a filmre rajzolástól kezdve a homokkal rajzoláson át az élő szereplőkkel együtt játszó rajzfigurákig. Számítógép segítségével az animáció egyre közelebb jut a valós, életszerű lények reális mozgatásához, ugyanakkor szinte korlátlan fantáziájú háttereket, atmoszférát lehet előállítani a virtuális ábrázoló eszközök, hang, kép, térhatás, sőt interaktivitás segítségével.
Az animációs film, a XX. század vívmánya. Benne emberi és más hangokat, zörejeket, zenét és képet játsszanak egybe, így modern kommunikációs eszköz. A művész az animációs filmben teljesen kibontakozhat, ha ő a rendezője, a rajzolója, az animátora és a vágója is a filmnek.
Kisjátékfilm
A kisjátékfilm műfaji sajátosságait leginkább a nagyjátékfilm műfajjal való összehasonlításban lehet tetten érni. A nagyjátékfilmek túlnyomó többsége (eltekintve például a különleges, egyedi dramaturgiával fogalmazó úgy nevezett „szerzői filmek” némelyikétől arra a történetmesélési alapsémára épül, hogy adott egy főszereplő (akiről minden lényegeset és lehetségest megtudunk), és annak előáll a világban valamilyen problémája. A nagyjátékfilm története során a főszereplő ezzel a problémával küzd, ezt próbálja különböző helyzetek, bonyodalmak során át megoldani. Közben segítői támadnak, illetve ellenfelek, ellenségek akadályozzák őt. A filmnek ott van vége, ahol a főszereplő problémája sikeresen megoldódik, netán megszűnik (akár a főszereplő halálával). Ezt a történetmesélési alapsémát a nagyjátékfilm a XIX. századi realista regénytől örökölte.
A kisjátékfilm középpontjában ezzel szemben egyetlen szituáció áll, amely a viszonyok valamilyen megváltozásával keletkezik. Ennek a szituációnak is lehet főszereplője, de róla csak annyit tudunk meg, amennyit maga a szituáció elárul. Nem érdekes, hogy honnan jön és hová tart, lényegtelen a háttere, s hogy általában mit gondol a világról. Csak az a lényeges, ahogyan az előállt szituációban cselekszik, vagy ami akkor és ott történik vele. A szituáció megszűnésével véget ér a film is. Hatásosabb a film, ha a szituáció megszűnése valamilyen csattanó formáját ölti. Az egész film menete pedig annál jobban érthető, követhető és élvezhető, minél zártabb az a teremtett világ, amelybe a film alkotói a szituációt helyezik.
Dokumentumfilm
A dokumentumfilm széles kategóriája azon filmeknek, amelyeknek célja az úgy nevezett valóság valamely szeletének „dokumentálása”, mozgóképekkel történő bemutatása. Valós eseményekről és emberekről szól, tényeken alapul. A műfaj megnevezése a francia „documentaire” kifejezésből származik, amelyet eredetileg úti filmek megnevezésére használtak. Sok esztéta szerint az igazi dokumentumfilmnek tartalmaznia kell szociális értékeket, azzal a céllal, hogy a társadalmi és gazdasági körülményeken javítani lehessen. A korszerű dokumentumfilmek számos hatáselemet, mozgóképi kifejezési eszközt, történetmesélési és dramaturgiai fogást vesznek át a játékfilmes műfajtól.
Módszertani szempontok
„Beszélgetésvezetőként teret veszek magamnak – és teret adok a csoportnak”
Az általunk nevelt tanulók nagyon otthonosan mozognak a képi világban. A mozitól az okos telefonig előttünk járnak, gyorsabbak, más ritmushoz vannak szokva. Figyelembe kell vennünk, hogy a tanárgeneráció lassabb, megfontoltabb. Nekünk más kompetenciáink, más felelősségünk van – viszont a fiatalok a saját tempójukban veszik a kérdéseket, akadályokat. Más asszociációik vannak, és teret kell biztosítanunk számukra. Viszont ennek a térnek a kereteit nekünk kell pontosan látnunk. Ezt segíti az alább kifejtett néhány gyakorlati szempont.
A film, amit meg akarunk nézni, lehet meglepetés, lehet előre megadott. Ha azt várjuk, hogy megnézzék előre – nem biztos, hogy úgy lesz. Ha pedig meg akarjuk lepni őket, nem biztos, hogy sikerül. Ha viszont bevezetőként megkérdezzük, kinek milyen élménye volt mostanában (vagy bármikor) ezen a területen, akkor jó esélyünk van arra, hogy megszólalnak, hogy bekapcsolódnak. Nem baj, ha esetleg fegyelmezetlenek, komolytalanok – kamaszok, zavarban vannak. Az osztályban már leosztott, kialakult szerepek vannak, melyek nem okvetlenül felelnek meg a fiúk-lányok valós súlyának, komolyságának.
Érdemes kiscsoportban – a három fő nagyon alkalmas erre – hagyni őket, hogy megbeszéljék a feltett kérdés kapcsán előtörő gondolataikat. Az igazi eredmény az, hogy két emberrel már beszéltek a filmről, a képekről. Természetesen a tanár (óravezető) kreativitásától függ, hogy milyen kérdést vet föl. Nem érdemes túl mélyre ásatni velük, mert erre 10 percnél több időt nem adhatunk. Célunk inkább az, hogy az aktivitásukat felébresszük. A jelen anyagban a filmekhez írt kérdések lehetnek csak ötletadóak vagy azonnal bevethetőek is. Jó, ha magunk is megpróbálunk az adott közösség jellegzetességeit figyelembe véve megfogalmazni hangsúlyokat, kérdéseket.
Még a film előtt kérdezhetünk tőlük is szempontokat. A film ritmusa, világítása, a zene, a párbeszédek és a többi vetület fontos lehet, ha mint ötlet, szempont ők hozzák be. Természetesen megadom a saját szempontjaimat, kérdéseimet, de nagy szabadságot engedve nekik, hiszen a kényszerből teljesített feladattal nem érek semmit.
A cél nem az, hogy valami okosságot átadjak, hanem az általuk felfedezett „ahaélményt” be tudjam illeszteni az aktuális közös életünkbe, élményeink közé.
A vetítés előtt tehát a film által felvetett kérdésekből kiválaszthatom, kiválaszthatjuk azt a néhányat, ami a tananyag szempontjából a legfontosabb.
Beszélgetésvezetőként teret veszek magamnak
Beszélgetésvezetőként teret adok a csoportnak, a beszélgető személyeknek
Egyszer nézzük meg vagy többször? Egyben vagy részletekben? Van-e elképzelésem, amit felülír a valóság, mert fegyelmezési, szövegértési stb. események módosíthatják a programot?
Mennyire készítettük elő a termet? Érdemes bevonni őket, akár a sötétítés, a technikai fölállás vagy a székek elrendezése kérdését vetjük föl. Vegyenek részt a saját komfortzóna kialakításában. Az együtt alakított környezet a közös munka része. Itt már érzem, ha elfogadnak engem, akkor valószínűleg később a kérdéseimet is elfogadják.
Közösen döntsünk a film megszakítása (kicsengettek és enni akar valaki) ügyében. Megszakítjuk vagy engedem, hogy egyenek közben? Eldönthetem én, de lehet, hogy hasznos „téma” vagy „gumicsont” a közös gondolkodáshoz.
Tudnom kell, hogyan fejezzük be a film nézését. Stáblista nélkül? Villanyt mikor kapcsolhatok? Láttam már a filmet? Hogyan hatott rám? Hogyan fogom kezelni, ha néhányukra, mindenkire másképpen hat?
Adok-e szünetet? Elillan a hangulat! Meg sem tudnak nyikkanni, akkora nyomás rajtuk az élmény! Kell-e elemezni itten? Vigyázok, hogy ne akarjak iskolásan elemezni – hiszen innen akarom kivezetni őket a beszélgetés szabad tereire.
Olyan kérdést teszek föl első körben, amire mindenki tud válaszolni. Például, hogy van-e olyan ember, akinek megmutatnád ezt a filmet, vagy „csak azt ne!”. Miért? Hármas csoportok összeülnek. Kibeszélgetik magukat. Válasszanak, ki kivel akar lenni, hiszen sokan nem tudnak megnyílni mindenkinek. Vagy tehessenek fel kérdéseket: ha kisebb gyerekeknek mutatnátok ezt a filmet, mit kérdeznétek tőlük? Másik megközelítés lehet olyan technikai kérdés, mint a színek előfordulása, a hangeffektek, tájak, járművek egyebek, amik esetében a válaszadás nem kockázatos…
A kiscsoport után visszatérve a nagy körbe, ha valakinek fontossá vált valami, azt mondhassa el anélkül, hogy vitáznának. Joga van úgy látni, ahogyan ő látta! A másiknak is joga van másképpen látni! De nem az én káromra, nem velem szemben látja másképp. Ezután rátérhetek a saját kérdésemre, témámra, de óvatosan. Például: Milyen címe lehetne még ennek a filmnek? Hány történet van a filmben? Kik a főszereplők? Mire emlékeztet téged a történet? Merre vinnéd tovább? Hol hirdetnéd? Milyen „flájert”, plakátot csinálnál neki? Ezek már a házi feladatba is belelóghatnak...
A vetítés után tehát javasolt egy villanókör (4) plénumban, amikor is a nézők mindegyikének egy-egy mondatos reagálását hallgatjuk meg arról, hogy mi érintette meg őket legerősebben a filmben.
A beszélgetésvezető ennek alapján módosíthatja a vetítés előtt megadott témát, a csoportra szabhatja, ezáltal motiválhat a részvételre, a jó beszélgetésért való felelősségben a résztvevők is osztoznak. A beszélgetést már ennek az új témának a megnevezésével és bevezetésével indíthatja.
A filmek ismertetőjénél található kérdések csupán javaslatok. Az adott helyzetben a legjobb kérdéseket az adott csoportot ismerő tanár tudja feltenni. A kérdésekre vonatkozó technikai szempontokat is javaslatnak szántuk. Lehet, hogy azt, amit plénumban gondoltunk feltenni, kiscsoportban szükséges éppen megbeszélni.
Struktúrák
- kiscsoportos beszélgetés: 3-5-fős csoportok létrehozása (5)
- időkeret megadása és rugalmas betartatása
- szerepek a csoportban: vélemények összegzése, plakátkészítés, cetlikre írás, szóvivőválasztás
Összegzés, továbbvitel
Továbbvitelre a tanár javasoljon szükséges esetben további témát, kérdéssort, amit a következő alkalommal vagy fakultatív csoportban, önként jelentkezőkkel tovább feldolgoznak, vagy az egész osztállyal, másik filmmel megközelítenek.
Filmvetítés, majd a beszélgetés javasolt menete
Villanókör: Engem legerősebben az érintett meg… Egy szó, egy mondat erejéig minden résztvevő elmondja, amit a 3 perces csend alatt a kis papírjára írt – és egyidejűleg középre rakja.
A tanár az első témát a villanókör hozadékának megfelelően módosít(hat)ja, vagy egy másik témát is ajánlhat azoknak, akiket ez erősebben foglalkoztat
Melyik témát választod/kivel szeretnél kiscsoportba menni (kiszámolós módszer egy hónapban születettek stb.)
A tanár csokorba kötve megnevezi a véleményeket, majd a továbbvitelre nevez meg témát, kérdést vagy egy következő filmet
Módszertani elemek magyarázata
A kérdés legyen nyitott, többoldalú válasznak is helyet adó, elgondolkodtató. Legyen „sorjás” – ne kész megoldás(oka)t sugalló
A bevezetés (maximum 3-4 mondat) álljon a téma megnevezése után. Utaljon a kérdések aktuális voltára, úgy a gyerekek, mint a tanár szemszögéből. Ne legyen egyoldalú, kész megoldást sulykoló, nyissa ki a lehetőséget arra, hogy még nem kész válaszaikat előhozzák, érleljék.
Soha ne feledjük el, hogy a fiatalokkal való foglalkozás, kapcsolattartás igazi hozadéka, hogy mit tanulunk tőlük. Értékelnünk kell, hogy meghallgatnak, elfogadják a kérdéseinket, amiket talán mi sem tudunk megválaszolni, de sokszor még csak nem is értünk! Legyünk őszinték és hitelesek, ez az, ami egyedül fontos: azt, hogy hogyan viselkedünk, meg fogják tanulni és át fogják venni. És ezt fogjuk visszakapni tőlük.
Filmek
A kislány
finn, 2005., r.: Fabian Giessler, fsz.: Saara Välli
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 5 percfinn, 2005., r.: Fabian Giessler, fsz.: Saara Välli
# Elmúlás, Család, Empátia, Az élet értelme, Kisjátékfilm; Emlékezés; Nosztalgia; Magány; Öregkor
A kő
magyar, 2013, r.: Csoma Sándor,
szereplők: Galambos Ábel, Vincze Gergő, Ungár Éva, Laborczy Szilvia, Allaga Tamás, Petrovay Csaba, Mórocz Tamás
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 12 perc
# Kamaszkor, Döntés, Felelősségvállalás; Félelem; Kisjátékfilm; Őszinteség
A paraszt
magyar; 2012, r.: Tihanyics Norbert
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 20 perc
# Magány; Bizalom; Természet; Emlékezés, Életforma, Nosztalgia, Nyomor; Tanyavilág, Különcség, Hagyomány; Elmúlás; Család; Az élet értelme; Munka; Dokumentumfilm
A tél első napja
lengyel, 2005, r.: Ducki Tomek
műfaja: animációs film, hossza: 3 perc
# Az élet értelme, Hűség, Animációs film, Magány, Szabadság, Rabság; Példakép; Megszabadulás
A tenger
spanyol, 2009., r.: Maricarmen Merino, fsz.: Mauricio Cruz
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 15 perc
# Család; Vágyak; Magány; Az élet értelme; Szabadság; Kisjátékfilm
A vizsga
magyar, 2006, r.: Nagy Viktor Oszkár,
fsz.: Hernádi Csaba, Gémes Sára, Michael Mehlmann
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 18 perc
# Áldozat, Elidegenedés; Gyermek-szülő kapcsolat; Félelem; Hétköznapok, Az élet értelme, Öregkor; Eutanázia; Család; Őszinteség; Hatalom; Döntés; Elmúlás; Kisjátékfilm
Adem, testvérem!
magyar, 2005, r.: Onasuga Zsuzsa
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 17 perc
# Áldozat, Háború, Történelem, Igazság, Család; Megbékélés
Az öreg fa
(The Old Tree)
iráni, 2014, r.: Farnoush Abedi
műfaja: animációs film, hossza: 10 perc
# Áldozat, Az élet értelme, Család; Döntés; Elmúlás; Harag; Magány; Gyermek – szülő kapcsolat; Öregkor, Örökség, Hűség; Eutanázia; Nosztalgia; Természet; Apa-fiú kapcsolat
A zöld út
magyar, 2008., r.: Záhonyi Arnold, fsz.: Szerbik Dániel
műfaja: filmetűd, hossza: 5 perc
# Áldozat; Bizalom; Család; Magány; Gyermek – szülő kapcsolat; Szülői felelősség; Hit; Példakép; Filmetűd; Árvaság; Elidegenedés; Gyermeki nézőpont
Berény
magyar, 2006, r.: Hájos Zsolt, fsz.: Juci mama és Pannika
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 11 perc
# Áldozat; Hétköznapok; Az élet értelme; Nyomor; Munka; Empátia; Öregkor; Összetartozás; Elmúlás; Család; Szolgálat; Szeretet; Dokumentumfilm
Csííííz…
(Cheeese...)
osztrák, 2008, r: Hüseyin Tabak
sz.: Nazmi Kirik, Berivan Kaya, Mehmet Müldür, Baryz Said, Rosa Said
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 12 perc
# Háború; Óvóhely; Összetartozás; Család; Remény; Sötétség – fény; Megszabadulás; Memento; Történelem; Kisjátékfilm; Rabság
Délben
magyar, 2004, r.: Ferenczik Áron, fsz.: Bajusz Ferencné
műfaja: filmetűd, hossza: 5 perc
# Áldozat, Munka, Hétköznapok, Az élet értelme, Elidegenedés, Filmetűd, Öregkor; Család
Éjvilág
magyar, 2007., r.: Pleskonics Ildikó, fsz.: Pille Szilvia
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 15 perc
# Bizalom; Család; Hit; Fogyatékkal élők; Szeretet; Az élet értelme; Dokumentumfilm; Különcség; Sötétség-fény; Életforma; Szerelem; Hétköznapok
Első áldozás
magyar, 2004, r: Vépy Zoltán Csaba
sz.: Bódi Lali, Magyar Zsófia, Fejes Zsolt
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 8 perc
# Fogantatás; Abortusz; Döntés; Gyermeki nézőpont; Nyomor; Sors; Gondviselés; Csoda; Objektív és szubjektív; Istenkép; Beavatás; Kisjátékfilm
Foszfor
magyar, 2010., r.: Csuja László,
fsz.: Ébel Roland, Gyabronka József
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 15 perc
# Lázadás, Bizalom, Család, Magány, Hatalom, Hit, Szeretet, Fogyatékkal élők, Kisjátékfilm; Különcség, Gyermek-szülő kapcsolat
Gyurika
magyar, 2006, r.: Fehér Zsuzsanna
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 12 perc
# Hétköznapok, Az élet értelme, Dokumentumfilm, Művészet, Fogyatékkal élők, Tehetség
Homokóra
magyar, 2005., r.: Sós Henrietta,
sz.: Kolozsvári László, Farkas Józsefné
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 13 perc
# Öregkor; Elmúlás, Emlékezés; Magány; Hétköznapok; Az élet értelme; Elidegenedés; Nosztalgia; Felnőtté válás; Gyermek-szülő kapcsolat; Kisjátékfilm
Isten a szigeten
magyar, 1997, r.: Petrik András, Dóka Péter
műfaja: dokumentumfilm; hossza: 17 perc
# Hit; Van-e Isten; Vallás; Istenkép; Ima; Az élet értelme; Gondviselés; Misszió; Ateizmus; Multikulturalizmus; Dokumentumfilm
Jézus, drága gyermek
(Jesusito de ma vida)
spanyol, 2009, r: Jesús Pérez-Miranda,
sz: Guillermo Estrella, María Vázquez
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 11 perc (magyar felirattal)
# Vallás, Ima, Csalódás, Őszinteség, Hit, Bizalom, Magány, Igazság, Félelem, Szülői felelősség, Gyermeki nézőpont, Csoda, Harag, Istenkép, Kisjátékfilm, Gyermek-szülő kapcsolat
Karmák – Hétköznapi hősök / 8. rész
magyar, 2014, szerkesztő: Kinter Alexandra, sz.: a Pintér család
műfaja: dokumentumfilm (egy televíziós sorozat epizódja),
hossza: 12 perc
# Áldozat; Örökbefogadás; Fogyatékkal élők; Gyermek-szülő kapcsolat; Család; Életforma; Az élet értelme; Ima; Szeretet; Dokumentumfilm; Hétköznapok; Hősök
Ki vagy mi voltam?
vajdasági magyar, 2007, rendező: Iván Attila
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 18 perc
# Függőség; Szülő-gyerek kapcsolat; Ima; Hit; Közösség; Dokumentumfilm; Család; Remény
Kovács Éva
magyar, 2005., r.: Nagy Dénes, fsz.: Tenki Réka
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 11 perc
# Bizalom; Áldozat; Család; Magány; Árvaság, Döntés;Hatalom; Szabadság; Rabság; Felnőtté válás; Kisjátékfilm
Matilde
mexikói, 2012, r.: Laura A. Martínez Hinojosa
sz.: Tara Parra, Paulina Gaitán, Jorge Levy
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 9 perc (magyar felirattal)
# Szerelem; Magány; Öregkor; Szeretet; Sors; Elmúlás; Kisjátékfilm; Remény
Roadmovie
magyar, 2007., r.: Hajósi Szabó Csilla, fsz.: Bánfalvi Eszter, Polgár Csaba
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 24 perc
# Szeretet; Barátság; Bizalom; Szerelem; Döntés; Empátia; Szabadság; Őszinteség; Vágyak; Kisjátékfilm; Hűség; Magány
Sekrestyés
(Kuester)
ukrán, 2009, r.: Svyatoslav Fekhtel, fsz.: Kurt Wekslender
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 15 perc (magyar felirattal)
# Történelem; Háború; Hatalom; Megbékélés; Harag; Identitás; Árvaság; Közösség; Szolgálat; Hála; Munka; Sors; Dokumentumfilm; Áldozat; Emlékezés
Szeretetlenek
(No love lost)
angol, 2013., r.: Shekhar Bassi,
fsz.: Joshua James, Scarlett Brookes, Meena Rayann
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 15 perc
# Szeretet; Szerelem; Gyűlölet; Identitás; Vallás; Vágyak; Harag; Előítélet; Magány; Hagyomány; Kisjátékfilm
SZIGET felett az ég
magyar, 2011 r.: Petrik András
műfaja: dokumentumfilm; hossza: 13 perc
# Hit; Van-e Isten; Vallás; Istenkép; Az élet értelme; Gondviselés; Misszió; Ateizmus; Multikulturalizmus; Pokol; Szabadság; Dokumentumfilm
Trilla
magyar, 2000., r.: Jung Lídia, fsz.: Bajusz Ferenc
műfaja: filmetűd, hossza: 3 perc
# Áldozat; Munka; Magány; Hősök; Hétköznapok, Az élet értelme, Elidegenedés, Filmetűd
Vízenjárás
magyar, 2006, Lendvai Gábor és Nagy András filmje
műfaja: animációs filmetűd, hossza: 4 perc
# Az élet értelme, Elmúlás; Remény; Sors; Filmetűd, Animációs film, Hit; Döntés; Istenkép
Zsírkiller
magyar, 2004, r.: Ducki Tomek,
fsz.: Frick Nóri, Deák Mariann, Vig Ági, Imecs Kata, Bercsényi Péter
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 14 perc
# Fogyasztói társadalom; Döntés; Félelem; Harag; Lázadás; Hatalom; Példakép; Fitneszőrület; Identitás; Szerelem; Életforma; Szabadság; Összetartozás; Rabság; Az élet értelme, Barátság; Közösség; Kisjátékfilm; Áldozat; Függőség; Különcség; Vágyak
Zsolt és Kriszta
magyar 2012., r: Visky Ábel
műfaja: dokumentumfilm; hossza: 15 perc
# Bizalom; Család; Fogyatékkal élők; Életforma; Hétköznapok; Különcség; Dokumentumfilm; Művészet; Összetartozás; Tehetség Sötétség – fény; Szeretet; Szerelem
06-1/411-0825 
