A tél első napja

lengyel, 2005, r.: Ducki Tomek

műfaja: animációs film, hossza: 3 perc

Tartalmi ismertető

A balladai építkezésű kisfilmben egy kapcsolatteremtésre képtelen kutya életébe nyerünk betekintést. Hősünk előbb egy madárral, később egy másik kutyával, majd annak gazdájával próbál kapcsolatba lépni. Végül visszavonul magányába.

Címkefelhő

Az élet értelme, Hűség, Animációs film, Magány, Szabadság, Rabság; Példakép; Megszabadulás

Korosztályi ajánlás

14 év felett

Háttér-információk

A rendező szülei az 1981-es lengyelországi szükségállapot idején költöztek Magyarországra, gyermekeiket is itt nevelték fel. Ducki Tomek ennek köszönhetően kettős identitással rendelkezik. Filmes tanulmányait az egyesült királyságbeli National Film and Television Schoolban végezte. Rövidfilmjeit számtalan díjjal ismerték el. További információk: http://tomekducki.com/.

A tél első napja: a csillagászati tél első napja december 21., amely egyben a legrövidebb, legsötétebb nap is az évben ezen a féltekén.

Formanyelvi megjegyzések

A film több animációs technikát is felhasznál. A panelházak nyújtotta háttér előtt láthatjuk a festékanimációval létrehozott havazás és levélhullás közepette a papírkivágással „megrajzolt” szereplőket. E három technika egymásra dolgozása és a zörejek határozzák meg a film látványvilágát és melankolikus hangulatát. E sorsanimáció rövidsége ellenére képes egy létállapotot tükrözni, hasonlóan olyan magyar klasszikusokhoz, mint Jankovics Marcell Küzdők és Sisyphus, valamint Rófusz Ferenc A légy című Oscar-díjas alkotása.

(Amennyiben a diákok fogékonynak bizonyulnak erre a műfajra, a felsoroltakon kívül érdemes megtekinteni Lendvai Gábor és Nagy András Vízenjárás című filmjét is, amely jelen oktatási segédanyagban is megtalálható. Link)

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

A filmről folytatott beszélgetést eleinte érdemes három külön részre bontani. Először a mottónak szánt jézusi idézetet körüljárni, majd magát a filmet elemezni, végül a mottó és a film kapcsolatának felfejtésével elidőzni. A filmet az idézetre vonatkozó kérdések megbeszélését követően vetítsük le, szükség szerint akár kétszer is.

Kérdések a mottó mentén. „Melyik ember az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?” (Lk 15, 4)

            – Mit jelenthet a juh és a pásztor ebben a képes beszédben?

            – Ésszerűnek, racionálisnak nevezhetjük ezt a logikát?

            – Szerintetek az ember mindig ésszerűen dönt?

– Saját tapasztalatotokból kiindulva: találkoztatok-e már ezzel a felfogással? Akár úgy, hogy ti hagytátok ott a kilencvenkilenc juhot az egyetlen elveszett miatt, akár úgy, hogy másokon láttátok, hogy így döntenek?

Kérdések a teljes csoport számára:

– Megkötözött állapotában a kutya meglát egy madarat: minek lehet a jelképe ez a madár?

            – Rabszolgák vagyunk-e akkor, ha szeretnénk egy gazdát szolgálni?

            – Mi választjuk ki a saját gazdánkat?

            – Tudunk-e élni a korlátlan szabadsággal?

– Kiderül-e a filmből, hogy ez a kutya magára van hagyva vagy van gazdája?

– Miért tér vissza a kutya a magányos fához, ha már egyszer akár szabadon is sétálhatna?

Két- vagy háromfős csoportos kérdések:

            – Érezted-e már, hogy te vagy az elveszett juh?

            – Van-e olyan ember az életedben, akit pásztorodnak tekintesz?

– Esetleg te magad voltál-e már másnak a pásztora?