Adem, testvérem!

magyar, 2005, r.: Onasuga Zsuzsa

műfaja: dokumentumfilm, hossza: 17 perc

magyar felirattal

Tartalmi ismertető

A film rendezője felnőttként tér vissza gyermekkorának kedves helyszínére, egy boszniai kisvárosba. A közben eltelt években azonban lezajlott a délszláv háború, amelynek során a faluban etnikai tisztogatások zajlottak. E tragikus események után próbál magához térni a település, az egykori tömegmészárlás áldozatainak holttesteit azonosítják, köztük a rendező rokonaival.

Címkefelhő

Áldozat, Háború, Történelem, Igazság, Család; Megbékélés

Korosztályi ajánlás

15 felett

Háttér-információk

A film történelmi témát dolgoz fel. Ennek során mindvégig egy olyan eseménysorozatra utalnak, amelyet legalább vázlatosan érdemes áttekinteni. Több politikus és nemzetközi intézmény neve is elhangzik az interjúk során, ezeket sem szabad homályban hagyni a diákok előtt.

Bosznia-Hercegovina: érdemes térképen megmutatni az ország fekvését. A Balkán félsziget nyugati oldalán fekvő ország 1992-ben kiáltotta ki függetlenségét Jugoszláviától. Az ország területét és lakosságának létszámát tekintve is Magyarország felének felel meg. Döntően három etnikum lakja: bosnyák, szerb és horvát. E népek különböző vallási csoportokat alkotnak: muszlim, ortodox keresztény és római katolikus.

Délszláv háború: az egykori Jugoszlávia területén élő hat nép függetlenségi törekvései nyomán kialakult háború. Az 1991-ben kirobbant harcok eltérő helyszíneken és különböző szakaszokban, de összesen tíz évig tartottak. A háború végét Szlobodan Milosevics szerb köztársasági elnök 2001-es elfogásával, letartóztatásával szokás meghatározni. A délszláv háború alatt több mint 300 ezer fősre becsülhető az elhunytak száma, egymilliónál is többen kényszerültek otthonuk elhagyására.

A nyitó képsorokon egy mecset látható minarettel: a kevert lakosságú Bosznia-Hercegovina bosnyák lakói muszlimok. Az ő imahelyük a mecset, a minaret (templomtorony) erkélyéről a müezzin (vagy manapság inkább egy hangszóró) naponta ötször hívja imára a híveket.

Prijedor: a filmben említett bosnyák kisváros neve.

Szlobodan Milosevics: szerb politikus. 1989-ben megválasztják a Jugoszlávián belüli Szerb Köztársaság elnökévé, a többpártrendszer 1990-es kialakulásával a Szerbiai Szocialista Párt elnöke lesz, és államvezetőként áll a délszláv háborúban a szerb területi követelések élére. 2001-ben Belgrádban letartóztatják, és a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt több mint hatvan vádpontban – köztük etnikai tisztogatás, háborús bűnök, emberiesség elleni bűnök – perbe fogják. A per sosem ér véget, mivel Milosevics 2006-ban a cellájában szívrohamban meghal.

Helsinki Bizottság: 1975-ben Európa és Észak-Amerika kormányai aláírták a Helsinki Záróokmányt, amelyben kötelezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat, a lelkiismeret szabadságát, biztosítják a véleménynyilvánítás szabadságát és az információk szabad áramlását. Ebben a szellemben alakult meg 1983-ban az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége.

Hágai Bíróság (hivatalos nevén Nemzetközi Bíróság): az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) elsődleges bírói szerve. A hollandiai Hága város Béke-palotájában székelő intézmény 1945-ben alakult.

Keraterm-haláltábor: a délszláv háború során a szerbek által létrehozott és üzemeltetett börtönláger, ahol több mint ezer bosnyák és horvát embert tartottak fogva. Az 1992 és 1994 között a filmben is látható Prijedor város porcelángyárának területén működő haláltáborban több mint 300-an haltak meg.

Nobel-békedíj: egyike annak a hat elismerésnek, amelyet a svéd iparmágnás és feltaláló, Alfred Nobel hagyatéka révén osztanak ki évente. A békedíjat a többi elismeréstől eltérően nem Stockholmban, hanem a norvégiai Oslo városában adják át.

Exhumálás: kihantolás, kiemelés a sírból.

Formanyelvi megjegyzések

Az Adem, testvérem! személyes hangvételű riport-dokumentumfilm. Utóbbi azt jelenti, hogy az alkotó a helyszínt bejárva benyomásokat szerez a történtekről, de elképzeléseit interjúrészletekkel próbálja tárgyilagossá tenni. A megszólalók kiválasztása, mondanivalójuk kiemelése szerkesztési feladat és felelősség.

A film témája miatt érdemes egy kis kitekintést is tenni, akár filmrészletekkel illusztrálva. Javasolt művek: Emir Kusturica: Underground (1995); Az élet egy csoda (2004); Fekete Ibolya: Chico (2002); Andrej Tarkovszkij: Iván gyermekkora (1962)

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

Felvezető kérdések a film vetítése előtt:

• Mit hallottatok a délszláv háborúról? Van ezzel kapcsolatos filmélményetek?
• Szerintetek milyen egy háború manapság? Mennyiben más, mint a korábbi évszázadokban? Miben azonos?

Vetítés után az alábbi kérdések mentén beszélgethetünk:

• Mi újat tudtatok meg az újkori háborúkkal kapcsolatban? Miben tér el mondjuk Emir Kusturica filmjeinek világa az Adem, testvérem! hangvételétől?
• Miben tér el a háborús állapot a békeidőtől?
• Megváltozik-e például az értékek fontossági sorrendje? Ha igen, fel tudtok-e állítani egy békeidős és egy háborús értékpiramist?
• A film főszereplője gyakorlatilag a teljes családját elvesztette a háború során. Mit gondolhat ő olyan fogalmakról, mint igazság, szerepem az életben, béke?
• Megnyilvánulásai alapján milyen életcéllal rendelkezhet a film főhőse?
• Azok számára, akik az életüket békében élték le, milyen tanulság vonható le a filmből?