Berény

magyar, 2006, r.: Hájos Zsolt, fsz.: Juci mama és Pannika

műfaja: dokumentumfilm, hossza: 11 perc

Tartalmi ismertető

Az idős Pannika gondos előkészületek után levest főz és fánkot süt, közben panaszos hangon meg-megszólal – mintha magában beszélne. A tálalás végeztével átmegy a szomszéd szobába, ahol egy idős asszony – talán az édesanyja – fekszik a betegágyban. A lesoványodott, törékeny Juci mama már a felülésnél is segítségre szorul. Morogva, de jó étvággyal eszi Pannika főztjét. Az evés befejeztével Pannika betakarja az idős asszonyt.

Címkefelhő

Áldozat; Hétköznapok; Az élet értelme; Nyomor; Munka; Empátia; Öregkor; Összetartozás; Elmúlás; Család; Szolgálat; Szeretet; Dokumentumfilm

Korosztályi ajánlás

14 év felett

Háttér-információk

A Berény a Faludi Ferenc Akadémia Filmszemléjére érkezett 2004-ben. Abban az évben az áldozat jeligére küldtek be filmeket az alkotók. Érdemes e dokumentumfilmet e fogalom alapján megközelíteni. (Ki az áldozat ebben a történetben? Miben áll ez az áldozat?)

Formanyelvi megjegyzések

A film a portré és a lírai dokumentumfilm elemeit ötvözi. Mivel nem ismerjük meg a szereplők múltját és saját motivációikról, életükről sem beszélnek, nem nevezhető a film bemutató jellegű portrénak. Ugyanakkor a Berény mégiscsak a két ember – viszonyának – bemutatására törekszik. Olyan pillanatkép, amelyben a hangulatfestő elemek – a ház és a főzés részletező ábrázolása – éppen olyan fontos, mint a Juci mama és Pannika közötti töredékes párbeszéd felmutatása. A rendező nem kérdez, nem narrál, nem próbálja értelmezni a látottakat, inkább megpróbálja objektív szemszögből rögzíteni a két néni jellegzetesnek vélt délelőttjét.

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

Mivel a film viszonylag egyszerűen értelmezhető, ezért a kérdések összeállítása során arra törekedtünk, hogy a látottakból kiindulva általánosabb téma felé mozduljunk el. Ha a diákok fogékonynak mutatkoznak, és hamarabb megszületik a film közös értelmezése, érdemes nagyobb terjedelemben inkább az általános vonatkozásokkal – több generációs együttélés, öregedés, áldozathozatal – foglalkozni.

– A látottak alapján milyen körülmények között él a két néni?

– A film semmit nem árul el a szereplők előéletéről, múltjáról. Soroljatok fel öt dolgot, amelyen életük folyamán keresztül mehettek!

– Milyen hangnemben beszél Pannika a magányos főzés közben? Megváltozik a modora azzal, hogy belép Jucika néni szobájába?

– Pannika beszéde leginkább morgolódónak, zsörtölődőnek írható le. Ha alaposabban megfigyeljük, mit tesz, milyennek írnátok le a személyiségét?

– A ti családotokban ismertek hasonló kapcsolatot?

– Szerintetek ti kerülhettek hasonló élethelyzetbe, mint Pannika, aki egyedül gondoskodik egy nála is idősebb asszonyról?

Az alábbi kérdéseket érdemes két- és háromfős csoportoknak feltenni:

– Szerintetek ti kerülhettek olyan élethelyzetbe, mint Juci mama, aki ki van szolgáltatva mások segítségének?

– Van-e olyan ember a környezetetekben, akiről feltételezitek, hogy hasonló helyzetben segítene rajtatok – akár éveken át?

– Száz éve még nem voltak a maihoz hasonló nyugdíjas otthonok, szerintetek akkor hogyan öregedtek meg az emberek?

– A több generáció együttélése mint életforma napjainkra háttérbe szorult. Milyen előnyei lehettek ennek?

– Szerintetek melyik a jobb: idősek otthonában vagy családi körben megöregedni?