Homokóra

magyar, 2005., r.: Sós Henrietta, sz.: Kolozsvári László, Farkas Józsefné

műfaja: kisjátékfilm, hossza: 13 perc

Tartalmi ismertető

Az idős édesanyjához hazaérkező férfi egy rövid kocsmai kitérő után felteszi az anya kedvenc lemezét, a Homokóra című számot. A melankolikus hangulatú dal közben az anya egykedvűen vasal, de a lemez kisvártatva elakad. A férfi elballag a garázsba, hogy megtisztítsa a lemezjátszó tűjét. Próbaképpen felteszi régi kedves Illés-dalát, a Ne gondold! című szerzeményt. Magányában újra átéli fiatal korának slágerét, majd visszatér édesanyjához, és ismét lejátssza neki a Homokórát.

Címkefelhő

Öregkor; Elmúlás, Emlékezés; Magány; Hétköznapok; Az élet értelme; Elidegenedés; Nosztalgia; Felnőtté válás; Gyermek-szülő kapcsolat; Kisjátékfilm

Korosztályi ajánlás

14 év felett

Háttér-információk

A filmben két zeneszám hangzik el. Mivel ezeknek nemcsak a hangulata, de a szövege is jelentéssel bír a filmben, akár fel is olvasható e két dalszöveg.

Az 1977-ben kiadott Homokóra (Farkas Nándor és ifjabb Boros István alkotása) az egyik legismertebb magyar melankolikus hangulatú sláger.

Ülök a szobámban búsan egyedül

És a fájó múltra gondolok.

Odakünn az utcán lassan fény dereng,

És az órán pereg a homok.

Szeretném a homokórát megállítani

Szeretném az emlékeim elfelejteni,

De a homokóra csak pereg-pereg

Így hát kedves tovább szenvedek.

Nem tudom, hogy elhiszed-e még,

Hogy fájó szívem örökké tiéd.

Álmaimban téged látlak

Két karomba téged zárlak

Nem tudom, hogy elhiszed-e még!

De, ha egyszer drágám nem bírom tovább

Ezt a fájó bús emlékezést.

Elmegyek én akkor továbbállok én,

Mert a szívem magányos szegény.

Elviszem én magammal az emlékeidet,

Hogy ne lássam a lassan pergő homokszemeket.

Utoljára drágám azt kívánom én,

Hogy te mással nagyon boldog légy!

Az Illés Zenekar Ne gondold! című száma a Nehéz az út című 1969-es albumról a magyar beatkorszak egyik legismertebb szerzeménye. (Az együttesről és a magyar beatkorszakról Banovich Tamás 1967-es Ezek a fiatalok című filmjéből többet is megtudhatunk.)

A dal szövege a kommunista rendszer kritikája is egyben.

Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ,

Nem fog mindig a szerencse könyörögni hozzád,

És ha még most tied a szó,

Ne hidd, hogy így marad örökre,

Ajánlom, tűnjél el a színről sietve.

Ne hidd azt, ó, ne, hogy letagadhatod,

Mások dolgoznak helyetted, míg szerepedet játszod.

Egész más most ez a világ,

Jobb lesz, ha végre már megérted,

Az idő lassan, lassan eljár feletted.

Homokóra: előnyét a korábban bevett időmérési eszközökkel szemben az jelentette, hogy rossz időjárási körülmények között és tengeren is pontosan mutatta a múló időt. A találmány megjelenése a VIII. századra tehető, a X-XI. században már elterjedt eszköznek számít.

Bakelitlemez: a téves elnevezés ellenére nem bakelitből készült hanglemezek spirális mikrobarázdái őrzik a zene lenyomatát az 1948-as bemutatás óta. A találmány előzménye a hasonló elv alapján működő gramofon volt. Mindkettő elhasználódásának egyik legjelentősebb tényezője a porosodás és a kopás. A barázdák vagy a leolvasó (a lemezjátszón található tű) piszkolódása a lemez és a készülék működésének zavaraihoz vagy sérüléséhez vezetett.

Beatkorszak: az 1950-es években az Egyesült Államokból induló kulturális és életmódi mozgalom, amely a lázadást és nonkomformizmust hirdette. Legjelentősebb irodalmi képviselői: az amerikai Allen Ginsberg (Üvöltés, 1955) és Jack Kerouac (Úton, 1955), az angol John Osborne (Nézz vissza haraggal, 1956). Utóbbiból készült film Dühöngő ifjúság címmel Tony Richardson rendezésében (1959). Magyarországi jelentős képviselői: a Ginsberg költészetével művészi kapcsolatot kereső Földes László Hobo (Hobo Blues Band), az Illés Zenekar dalszövegírója, Bródy János. A korszak legnépszerűbb kulturális lenyomata idehaza a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical (Déry Tibor regénye alapján írta: Adamis Anna, Presser Gábor és Pós Sándor).

Nosztalgia: az idegen szavak szótára szerint sóvárgás, vágyakozás távoli, elveszett, elmúlt dolgok után, megjelenési formája lehet a honvágy is.

Formanyelvi megjegyzések

A film párbeszéd nélküli, statikus beállításokkal dolgozik. Ez az alkotói felfogás segíti, hogy a film mondanivalója eljusson a nézőkhöz. A szótlanság azt sugallja, hogy szereplőink szavak nélkül is megértik egymást, másrészt azt is tükrözi, hogy nincs igazán mondanivalójuk egymás számára. A statikus beállítások a szereplők világát mozdulatlannak, megkövesedettnek mutatja. Azt sugallja a fogás, hogy szereplőink élete már nem energikus, szokásaik, közös rítusait kialakultak, változásra kevés az esély. A film időnkénti lassú, hosszú snittjei a szereplők életritmusához alkalmazkodó formai megoldások. (Azaz e két ember bemutatásához nem is illene a gyors vágásos módszer.) A hosszú snitt azt a hatást erősíti, hogy a néző ne csak értse, de érezze is a szereplők életritmusát, vagyis együtt érezzen velük.

Kitekintés: a filmtörténet újabban slow cinema, azaz lassú mozi néven illeti azokat az alkotásokat, amelyek ezekre a formanyelvi elemekre építenek. Az idő fogalmáról A megörökített idő címen filmelméleti kötetet is jegyző, orosz Andrej Tarkovszkij (Sztalker, Solaris) mellett a slow cinema jelentős képviselője az olasz Michelangelo Antonioni (Napfogyatkozás, A kaland, Az éjszaka) vagy a magyar Tarr Béla (Sátántangó, Werckmeister harmóniák).

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

Egy tanórán belül a film hossza miatt csupán egyszer érdemes megnézni a filmet. A megtekintés előtti rövid felvezető beszélgetésen érinthetőek olyan felvetések, mint:

– Milyen dal fejezi ki a ti nemzedéki életérzéseteket? Van-e egyáltalán ilyen dal?

– Mit jelent számotokra az a szó, hogy nosztalgia? Fiatal korotok ellenére éreztetek-e már ilyet? Szüleiteknél felfigyeltetek-e nosztalgikus merengésre?

– Milyen hétköznapi eszköz kopott ki a közhasználatból eddig életetek folyamán? Kötődtetek-e hozzá?

A film megtekintése után érdemes az alábbi témakörök közöl választani:

– Milyen lehet a kapcsolata filmbeli anya és fia között?

– Mikor mondhatjuk, hogy egy fiatal felnőtté vált és a maga lábára állt?

– Milyen tényezők segíthetik vagy nehezíthetik a szülőkről való leválást? Vizsgáljuk meg a szülő és a gyermek oldaláról egyaránt!

– A két nézőpont összehasonlításakor milyen következtetésre juthatunk?

– Mi történik a garázsban? Milyen szakaszokat különböztethetünk meg a férfi viselkedésében? Miért tűnik végül beletörődöttnek a férfi a garázsban?

– Hagytál e már ki nagy lehetőséget életedben, ami nem tért többet vissza és sokáig sajnáltad?

– Szembesültetek-e már az időskori magánnyal, akár a családotokban? Törvényszerű jelenség ez? Ti hogyan képzelitek el az idős korotokat?

– Vajon melyik lesz az a zeneszám, amelyet sokszor feltesztek majd idős korotokban?