vajdasági magyar, 2007, rendező: Iván Attila
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 18 perc
Tartalmi ismertető
Egy horgosi tanyán együtt él egy kis csapat fiatal férfi. Egyszerű, kétkezi munkát végeznek, közösen étkeznek és imádkoznak. Valamennyien a drog rabságából igyekeznek kiszabadulni. Egyikük Kari. Mindenről, ami róla, a családja hozzá fűződő viszonyáról és a látott közösségről tudható, édesapja elbeszéléséből értesülünk. M. Károly a feleségével, Kari édesanyjával együtt nagyon várja már, hogy hosszú idő után újra találkozhasson a fiával. A film megindító utolsó jelenetében a szülőknek ez meg is adatik.
Címkefelhő
Függőség; Szülő-gyerek kapcsolat; Ima; Hit; Közösség; Dokumentumfilm; Család; Remény
Korosztályi ajánlás
16 év fölöttieknek (a csoport érettségétől és problémaérzékenységétől függően)
Háttér-információk
A film a Dunaversitas oktatási programja keretében készült Buglya Sándor, Horváth Z. Gergely és Lugossy László tanári irányításával. A Dunaversitas az egykori Duna Televízió mellett, oktatás céljából 2001-ben alakult egyesület, mely azóta is minden évben meghirdeti és elindítja egyéves mozgókép-szerkesztői, rendezői, operatőri mesterkurzusát a magyarországi és határon túli médiában tapasztalatot szerzett fiatal alkotók számára. Az egyesület célja, hogy a magyar nyelvű televíziózás számára képezzen kreatív szakembereket. A kurzus céljainak gyújtópontjában a Kárpát-medence mozgóképi felfedezése áll. A műhelymunkák során minden hallgató önálló vizsgamunká(ka)t készít.
Tau Közösség: A ferences alapítású Poverello Alapítvány által 2004-ben Szerbiában létrehívott vallásos közösség, mely a szenvedélybetegek rehabilitációját tekintette feladatának. A Tau Közösség abból a meggyőződésből jött létre, hogy a kábítószer-élvező egzisztenciális válságban szenvedő személy, ezért a közösség olyan légkört teremtett, amely az élettel való megbékéléshez vezet (például eszmények kiemelése, önmaga és mások tisztelete, közös munka). A személyiség visszaállításának különböző szakaszaiban meg kell tanulni kezelni az emberi kapcsolatokból származó nehézségeket, az önértékelést, az egyéni jellem értékelését, a bizonytalanság legyőzését, meg kell tanulni dönteni az életeszmények és az elvek mellett. A Tau Közösség nem gyógyszerek alkalmazásával akart segíteni, hanem közösségi terápiával, hiszen a Tau Közösség az élet közössége volt: felkínált minden segítséget, ami motiválhatta a belépőt.
Horgos: Szerbia, ezen belül Vajdaság legészakibb települése az észak-bácskai körzetben, a Tisza mellett. Közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik. Magyarok és szerbek vegyesen lakják. Itt található a Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos és Közösségi Ház, amelynek közvetlen szomszédságában biztosítottak egy tanyát a Tau Közösség számára.
Formanyelvi megjegyzések
A televíziós dokumentumfilmek bevált eszközeit használja a film: a szereplők rövid, statikus, egyszerű megszólalásait szituatív jelenetek követik, melyek bepillantást engednek egy drogfüggőket rehabilitáló vallásos közösség mindennapjaiba. Minden megszólalás, illetve képi gondolat rövidebb annál, hogy sem unalmassá váljon. A megszólalót mindig csak rövid ideig látjuk beszélni, szavai alatt olykor már valamilyen cselekvés képsorait látjuk, amely cselekvés szorosan kapcsolódik a megszólalásához. Az alkotók szemmel láthatóan a tartalom mindenki számára érthető és befogadható átadására törekedtek.
A film különlegessége, hogy sem a bemutatott közösség ferences lelki vezetőit, sem a film valóságos főszereplőjét, Karit nem szólaltatja meg (az ő lelki hozzáállását és gondolatait egy felolvasott levélből tudhatjuk meg), kizárólag Kari szüleit. Az ő nézőpontjukból szemléljük a fiuk gyógyulási kísérletét, s talán ez teszi megrendítővé is a filmet – hogy nézőként a szülőkkel azonosulva szurkolunk Kari sikeréért.
Egyfajta párhuzamos montázs alakul így ki a filmen belül: a szülők (elsősorban az apa) megszólalásai váltakoznak a közösség, és azon belül Kari egyszerű tevékenységeivel (közös munka, étkezés és imádkozás). A két szál a film utolsó jelenetében egyesül: most látjuk először együtt a szülőket a gyerekükkel (kivéve egy-két, a szülők által korábban nézegetett fotót). Az alkotók ugyanis lefilmezik azt az alkalmat, amikor a közösség tagjai hosszú idő után először találkozhatnak a családjukkal. Ekkor szólal meg a filmben először a zene is.
Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések
Még a film megtekintése előtt érdemes néhány alapozó kérdést körüljárni, és személyessé tenni a film által felvetett témát.
A film közös megtekintése után pedig a következő kérdések mentén lehet a beszélgetést folytatni:
06-1/411-0825 
