magyar, 2006, r.: Nagy Viktor Oszkár, fsz.: Hernádi Csaba, Gémes Sára, Michael Mehlmann
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 18 perc
Tartalmi ismertető
A 2016-os évben, vagyis a film szerinti jövőben játszódó történet egy olyan országban játszódik, ahol a túlnépesedés miatt bevezetnek egy törvényt. E rendelet alapján minden hatvanadik életévét betöltő ember vizsgán esik át, hogy bizonyítsa társadalmi hasznosságát. Így kell tennie idős főszereplőnknek is, aki fiával s annak feleségével/élettársával él egy háztartásban. Hősünket saját fia készíti fel a mindent eldöntő vizsgára. A felkészülés alapján nyilvánvaló, hogy az idős édesapa nem képes átmenni a vizsgán. Amikor a vizsga napján késő este hazatér fia végignézi, ahogy egy marék gyógyszert nyel le. Ezután beszélgetnek, amiből kiderül, hogy nem akarta vállalni a vizsgával járó megaláztatást, ezért meg sem jelent annak helyszínén.
Címkefelhő
Áldozat, Elidegenedés; Gyermek-szülő kapcsolat; Félelem; Hétköznapok, Az élet értelme, Öregkor; Eutanázia; Család; Őszinteség; Hatalom; Döntés; Elmúlás; Kisjátékfilm
Korosztályi ajánlás
14 év felett
Háttér-információk
A novella: a film Richard Matheson azon című tudományos-fantasztikus novellája alapján készült, amely 1954-ben jelent meg először a The Magazine of Fantasy and Science Fiction novemberi számában. 1987-ben megjelent az Isaac Asimov és Martin H. Greenberg által szerkesztett, The Great SF Stories című novelláskötetben is, amelybe Asimov és Greenberg 1954-es év legjobb sci-fi novelláit próbálták összeválogatni. Magyar fordítása 1988-ban jelent meg Mesterházi Mónika fordításában, a Szívélyes Fahrenheit – 17 sci-fi remekmű című novelláskötetben, a fent említett válogatáskötet magyar nyelvű kiadásában.
A film eleji tábla szövege: 2016. évi XXXI. tv. az elaggásról 11. §: Minden hatvanötödik életévét betöltött állampolgár köteles évente megjelenni az előírt szűrővizsgálaton, mely során felmérésre kerül fizikai és szellemi állapota, melyből megállapítható, hogy hasznos tagja-e a társadalomnak. Amennyiben a vizsgálat elaggás, illetve, ezzel párhuzamba hozhatóan a családi és társadalmi környezetet hátráltató tüneteket állapít meg, a vizsgált személy köteles alávetni magát a megsemmisítő eljárásnak.
A rendezőről: Nagy Viktor Oszkár rövidfilmek után elkészítette első egész estés, Apaföld című nagyjátékfilmjét, amellyel elnyerte a 2009. évi magyar filmszemle a külföldi kritikusok által megítélt Gene Moskowitz-díjat. Ezután több filmjében is a bevándorlással foglalkozott: a Két világ között (2011) című dokumentumfilmben a bicskei befogadóállomás három lakójának életét mutatja be, a Felsőbb parancs (2013) című riport-dokumentumfilm pedig az egyre intenzívebbé váló tiltott határátlépést, a Hivatal (2014) című dráma pedig egy elképzelt bevándorlási hivatal egy munkatársának mindennapjaiba enged betekintést.
A vizsga című alkotás a színház -és filmművészeti egyetemi tanulmányainak lezárásaként készülő diplomafilmje volt.
A film idős főszereplője Michael Mehlmann amerikai színész, menedzser, pszichológus, aki a film forgatásakor már több éve Magyarországon élt.
A vizsga rokonfilmje a Hetvenes című dráma, Dombrovszky Linda rendező 2014-es utópiájában Magyarország szigorú törvényt alkot annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható maradjon: lényege, hogy a hetven éven felülieket egy „álomgyárba” szállítják, ahol rövid, ám luxus körülmények között eltöltött idő után örök álomba merülnek, az intézet dolgozóinak közreműködésével.
Formanyelvi megjegyzések
A vizsga kihagyásos szerkesztésű kisjátékfilm. Olyan kamaradráma, amely egy tudományos-fantasztikus kerettörténetbe ágyazódik. A cselekmény jelentős tartalma az arcjátékon nyer kifejezést. A történetvezetés lineáris, a párbeszédek szűkszavúak, visszafogottak.
Érdemes egy beállítás értelmezésével hosszabban elidőzni:
Amikor az idős édesapa hazatér a vizsganap végén és elbeszélget a fiával, az ifjú pár mosogatni kezd. A kép – hogy a rendező hangsúlyt adjon a beállításnak – egyre közelebbről mutatja a mosogató kezeket. A gesztus „a mosom kezeimet” mondás leképeződésévé válik. A mosom kezeim kifejezés a Szentírásból való. Amikor Pilátus római helytartó elé vitték Jézust, és ő nem akart felelősséget vállalni a haláláért, akkor Pilátus hozatott egy tálat vízzel, és megmosta a kezeit, kifejezve ezzel azt, hogy ártatlan ennek az embernek a halálában. Pilátus ítéletéről (Mt 27, 11–26) olvashatjuk: Pilátus tovább kérdezte: „Hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak, mit tegyek?” Mind azt kiabálták: „Keresztre vele!” 23„De hát mi rosszat tett?” – kérdezte. Annál inkább ordították: „Keresztre vele!” Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sőt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: „Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok – mondta. – Ti lássátok!”
Az operatőri munka hozzájárul a film dramaturgiai feszességéhez. Többször is a belső keretezéssel – mint képkomponálási eszközzel – él az operatőr (Dobos Tamás). Érdemes alaposabban szemügyre venni, hogyan szolgálja a szereplők egymáshoz képesti viszonyainak bemutatását ez a felvételi mód. (Szemléltetésül lásd a 4-es számú képet. A filmben e kompozíció első megjelenése 4:18-nál látható.)
Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések